Újra itt.
2010 január 25. | Szerző: Pipacs |
Üdv mindenkinek,
Nem akartam folytatni ezt a naplót, mert hirtelen megrémültem, túl
sokat írtam, túl őszintén, túl sokat adtam magamból stb. Itt is éreztem
mint néhányszor megemlítettem, azt a furcsa megfelelési kényszert:
vajon leírjam, vajon elmondjam, vajon ki mit gondol majd, vajon, vajon
vajon…
DE, egyrészt egy ideje nagy csendben ismét olvasgatni kezdtem a
blogokat, különös tekintettel arra a pár oldalra melynek tulajdonosai
közelebb kerültek hozzám, majd felmerült bennem a folytatás. Első
körben egy teljesen újat akartam nyitni, más néven, talán más oldalon,
de a végén az erősebbik énem győzött. Dehogy fogok bujkálni! Mégis ki
elől? Mi elől? Elegem volt a megfelelni akarásból, minek létezését pont
itt, blog írás közben fedeztem fel magamban igazán, nem akarok én
megfelelni senkinek önmagamon kívül. Ha írhatnékom van, hát írok, ha mg
nem akkor nem.
Az elmúlt 2 hónap mozgalmasan telt, meglátogattam a szüleimet, voltam a
húgomnál Hollandiában és dolgoztam is sokat:) Tavaly ismét voltam
nyaralni aminek nagyon örülök 🙂 Ismét Egyiptom, ismét 2 hét. Nagyon
jó éreztük magunkat.
Az új évben nem nagyon fogadtam meg semmit, rájöttem, hogy fölösleges,
hiszen soha nem tartom be, és általában irreális célokat tűzök ki magam
elé, mint valami mazochista aki csak azért vet papírra holmi
fogadalmat, hogy egy évre rá legyen min kínlódnia, hogy ezt sem
valósított meg, meg azt sem…
Viszont, már tavaly elkezdtem néhány dolgot megvalósítani 🙂
Az egyik legfontosabb, hogy felvételt és részleges ösztöndíjat nyertem
az egyik amerikai online főiskolára. Erre roppant büszke vagyok 🙂 Jó
újra tanulni és bámulatos, hogy mennyire foglalkoznak az emberrel….
szinte hihetetlen… képesek heti 2-3x fél órákat beszélgetni velem
telefonon. Annyira odafigyelnek rám, hogy fel sem tűnik, hogy ez az
egész online 🙂 De belevágtam és jól esik 🙂
Néhány barátnőmmel kitaláltuk, hogy minden hónap első szerdáján csajos
estét tartunk, a decemberi megvolt, a januárit elfújta a hó 🙂 a
februári remélem zökkenőmentes lesz 🙂
Még mindig akarok változtatni, tehát a blog nem változik 🙂 csak én,
reményeim szerint.Nem akarok többé semmit halogatni, de tényleg semmit.
Pl. Meg akartam nézni az Avatart, a párom nem lelkesedett, de nem
kimondta, hanem tologatta az időpontot, nos amikor ő elment vadászni én
szépen elmentem moziba egyedül, és képzeljétek…. semmi bajom nem lett
:))) gazdagabb lettem egy élménnyel és nem maradt meg bennem a ” jaj de
megnéztem volna”, na ijen mondatokat nem akarok többé magamtól, amire
nem találok partnert azt megoldom egyedül, amúgy sem vagyok mindig
társasági lény 😛 és többé nem akarok fölöslegesen alkalmazkodni.
A futópadon nem futkostam már vagy 1,5 hónapja… nem vagyok büszke rá,
de ma reggel mínusz nagyon sok volt …:( pedig annyira szerettem
volna…. na jó, nem annyira hogy a garázs felé vezető úton előbb
lebirkózzam a kint ücsörgő jegesmedvéket…. remélem enyhül kicsit az
idő. Ha nem akkor holnap reggel dvd-s edzés lesz, már nem halogathatom
tovább.
Nem tudom, legutóbb írtam-e, szerintem nem. Az év második felében
mínusz egy barátnőt eredményezett, egy olyan helyzetből amit máig nem
értek, legalábbis az indítékot csak találgatni tudom.. Történt ugyanis,
hogy miközben a szüleimet látogattam, a páromnak szüksége volt egy kis
számítógépes segítségre és felhívta a barátnőmet aki ilyenkor segíteni
szokott. Ennek az lett a következménye, hogy amikor hazajöttem,
felhívott, hogy talizzunk és olyan történetet kerekített nekem 1,5
órában, hogy csak lestem. A történet szerint: beszélgetett a párommal
és az olyanokat mondott neki (szerinte) amitől nekem felállt a szőr a
hátamon. Másfél órán kersztűl dőlt belőle a szó, és nem tűnt fel neki,
hogy én közben hallgatok ?! pedig annyira ismerhetett volna….. Na
mindegy, jó néhány dologról már a mesélés pillanatában tudtam, hogy
kamu, mert olyan esetekről beszélt amik meg sem történtek, illetve
olyan témákat érintett amiről az én párom nem beszél… Nagyon durva
volt, és mndezt akkor amikor köztünk minden rendben van, sikerült ki és
megbeszélnünk mindent és ismét látom, hogy ketten akarjuk ezt az
egészet. 1 hetembe tellett amíg megemésztettem amit hallottam és
örlődtem, hogy lehet, hogy mégis igaz, lehet, hogy csak én nem akarom
látni, hogy igaz stb. Amikor tálaltam a páromnak az elején csak
röhögött, de ahogy jobban elmélyedtem a mesélésben és egyre többet
hallott úgy lett egyre dühösebb. Én a magam részéről csak annyit fűztem
hozzá, hogy, ha legközelebb szófosása van akkor egy olyan embert
válasszon aki nincs kapcsolatban velem, mert én , ahogy eddig is,
fenntartom magamnak a jogot, hogy eldöntsem kinek engedek betekintést a
magánéletembe. Sokkot kapott, és őszinte döbbenet volt az arcán.
Elmondta, hogy alig beszéltek inkább a csajnak volt mondanivalója és ő
udvariasan meghallgatta, de azok a dolgok amiket most hallott azokat
nem mondta és nem is akart ilyenekről beszélni. Rámutatott ő is arra a
jó pár esetre amiről én is azonnal tudtam, hogy hazugság, és bocsánatot
kért amiért szomorúnak lát.
Az eset után hívott párszor a lány de nem vettem fel, majd küldött egy
sms-t, hogy most akkor mi van, elfoglalt vagyok, vagy utálom? Erre
felhívtam és elmondtam neki, hogy utálni nem utálom, csak nem értem
miért kavart egy akkora szart amekkorát, elmondtam, hogy véleményem
szerint barátok nem így viselkednek és felajánlottam, hogy szívesen
elmondom mi a bajom az egésszel. Erre ő??? lerázott 🙂 és azóta nem
beszéltünk. Az elején nem gondoltam szándékos rosszindulatra, de a
reakciója után már tuti, hogy szándékosan próbált összeugrasztani a
párommal, már csak azt nem értem miért??? Mert, hogy ebből haszna nem
származott, az már biztos…. Belőlem sokszor származott haszna, úgy
anyagi, mint lelki, de ettől viszont egyértelműen elesett jövőre
nézve… No mindegy, biztosan megérte.
Mára ennyi, nehogy Kincs mérgezést kapjon ez idetévedő olvasó 🙂
Hapcikám:
Pontosan értettem miért buktál ki, csak azt nem akartam elfogadni, hogy
kibuktál 🙂 Ez így lehet, hogy nem világos :))) tudom, hogy nem
fényezésre vágytál és, hogy az igazságtalanság borított ki, meg a
kétszínűség, de meglepett, hogy ekkora hatással tudott lenni RÁD, pont
Rád aki már annyit bizonyított elsősorban saját magának és annak aki
számít!!!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Áhh, az úgy van, hogy amikor az ember alapból maga alatt van és még kap egy pofont, akkor felnyalja az út porát, de rendesen…:-) Már csak röhögök rajta. Újra süt a Nap és én nemsokára értékes dolgokat fogok művelni. 🙂